Típus történelem
Az LTI Fairway eredetileg Austin-termék volt, a Mann and Overton nevű taxicég is beszállt a tervezés és az előállítás finanszírozásába, a felépítményt pedig a Carbodies karosszériaépítő cég készítette.
Az autó elődje, az Austin FX3 (1948-1959), melyből az alváz szinte változatlanul, csak pár módosítással került át az 1958-tól gyártott FX4-be.
1958 és 1997 között hetvenötezer darabot gyártottak a típusból.
Gyártás: 1958-1997 (Austin, Carbodies, LTI)
1958 - FX4 prototípus
1959 - megkezdődik a gyártás. 2,2 literes Austin dízel motorok és Borg-Warner automata váltó.
1961 - rendelhető kézi váltóval is (ez a verzió nem lett elterjedt)
1962 - 2,2 literes Austin-féle benzinmotorral is rendelhető
1968 – az addigi dudoros hátsó lámpák helyett az Austin 1100 laposabb buráit kapta meg a kocsi, a tető közepére kis indexek kerültek, ezeket nyuszifüleknek nevezték akkoriban.
1971 - FX4D a 2,2-es motor 2,5-ös lett
1979 - tönkrementek a krómozott lökhárítóbabákat előállító gépek, ezért innentől fekete gumibabák voltak a króm ütközőkön.
1982 - FX4R, kormány- és a fékszervó. A Carbodies átvette az Austintól a céget és a típus jogait. Land-Rover-féle 2,3 literes dízelmotorokat szerelt a kocsiba, mert a régi Austin-blokk gyártósorát eladták Indiának.
1984 - FX4S a Carbodies-t és a Mann and Overtont egyébként is birtokló Manganese Bronze Ltd. megalakította az LTI nevű (London Taxis International) céget. Az átfedésnek köszönhetően ezeknek az autóknak a forgalmi engedélyében még majdnem tíz évvel később is a Carbodies szerepelt gyártóként. Újabb, 2,5 literes Land-Rover dízel motor, hajlított, feketére festett lemezből készült lökhárító. A kocsik utastere négy helyett hivatalosan ötszemélyes lett (plusz vezető), a billenőkapcsolók a műszerfalon nyomógomboknak adták át a helyüket.
1986 - FX4W, kerekesszék szállítására alkalmas (Wheelchair) kivitel, amelynek ajtaja 180 fokban nyílt, az elválasztófal lépcsősen hajlított lett.
1987 - FX4Plus, a régi Smiths-műszerek helyett modernebb Rover-származék órák, javított rugózás.
1989 – Fairway, sokkal korszerűbb, „golyóálló” Nissan (TD27) 2,7 literes szívódízel motor, műanyag ajtókilincsek.
1992 - Fairway Driver, első tárcsafékek, hatalmas, dudoros első dísztárcsák.
1994 – Fairway Driver Plus, elöl elektromos ablakok, átdolgozott ablaktörlő, módosított elválasztófal.
1996 – új kipufogó rendszer
1997. október 1. - Az FX4-alapú taxik gyártása befejeződik. Az utolsó példányt egyenesen a Nemzeti Közlekedési Múzeumba, Beaulieu-ba vitték.
Az FX4-t leváltó teljesen új LTI TX típusok rokonsága azonnal szembetűnik, pedig a hasonló kinézet ellenére csak egyetlen egy elem származik az előd FX4-ből, mégpedig a sofőr belső kilincse.